Hogy pontosan mennyi is, nem tudjuk. Biztosan nem ötven. A szerelem mindenütt ott van. Akár egy kitaposott cipőben, akár egy kicsorbult pohárban, de még az ajtó nyikordulásában is. Elcsépelt téma? Talán igen. Ha belegondolok, hogy milyen régen írhatták az első szerelmes verset, akkor igen. Na de még azért eléldegélünk egy ideig, és talán a szerelem sem hal ki, akkor még mennyit fognak írni! Muszáj többet adni, mást mutatni, mert Balassi, Petőfi, Ady, és még sorolhatnám tovább nagyjainkat, mind gyönyörű szerelmes verseket hagytak az utókorra. Akkor mitől fogja az embereket érdekelni ha én is írok egy hasonlót? Semmitől. De ha mást mutatsz, máshogy, formát bontasz, akkor igenis ki lehet tűnni a tömegből. Ez bizony nem könnyű, de érdemes próbálkozni, főleg ha van valaki, aki "teszteli" is ezeket!
Ezt egy nagyon kedves szerelmes fiatal párnak írtam, keretbe foglalva. Mert a vers is kerülhet fő helyre a polcon...
Szerelem
Lábunk nyomában
felgyült légnemű közeg -
ott van-e? Tudom.
Kezed hőjétől
a gondolat sistereg.
Hallod-e? Érzem.
G.Gy.M.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gabi K. 2013.12.01. 21:57:35
Gabi K. 2013.12.01. 22:01:29
Gabi K. 2013.12.01. 22:02:33
march 2013.12.06. 20:07:32
Örülök neki, hogy tetszik!