Egymást átfedő átmenetek...már már állandóságnak hat. A haiku a pillanat költészete, ezek az átmeneti pillanatok jelennek meg a haiku-füzérem darabjaiban.
Átmenetek
varjúkárogás
még hó rezeg az ágon
január hátán
csepegő eresz
szétmázolt kontúrjain
reménysugarak
hajló ágakon
énekszó ringatózik
árnyéka ébred
dobban a hőség
súlya alatt roppanó
száraz szalmaszál
rozsdaszín borult
és végigfolyt a képen
avarszagú ősz
kéményfüst vonul
szürkeségében a táj
feloldja magát
G.GY.M.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.