A költészet még a táncban is megjelenik. A táncot a karok és lábak költészetének mondta Charles Baudelaire francia költő. És milyen nagy igazság! A ritmus, a kecses mozdulatok egymásutánisága, az ismétlődő lépések összecsengése akár egy vers is lehetne. Én táncolok is, habár nem profi szinten, de érzem a megszemélyesített mozdulatok kiáltásait, a megelevenedett történetet mozgás közben, mintha én lennék a toll, a zene a tinta, a mozdulatok pedig maga a költemény.
Eltáncolt gondolatok
Rímes mozdulatok-
épp csak érintik a ritmust…
Talpuk alatt összecseng
lépteik eltervezett súlya
s az újra éledt képzetek.
Magas hangrendre lebbenő selymek,
elgondolt csókok egymáshoz érnek,
majd mélyen aláhull a dallam…
hangjegyein a költő zihál halkan.
G.GY.M.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.