a hegyezőn túl

Itt a báli szezon, a farsangi mulatságok ideje. Ilyenkor elő lehet venni a suhogós, fényes ruhákat, és a tánctudást.  Ezt a szavakból álló báli ruhát nem lehet ugyan felvenni, de talán kedvet csinál a bálterem meghódításához.  Ab á l ir uh a a…

A festészet és az írás nagyon közel áll egymáshoz. A költő is fest, csak ő szavakkal, magánhangzókkal, kezdőbetűkkel, jelzőkkel és számlálhatatlan költői eszközzel próbálja árnyalni a képet, megjeleníteni egy mosolyt, kifejezni egy mozdulatot. Íme egy elképzelt…

A napot ki szerelte fel az égre? - kérdezte óvodásom. -Oda van csavarozva, hogy ne essen le? - firtatta tovább. Nos, ha ismernék egy napocska szerelő ezermestert, szólnék neki, hogy csináljon valamit ezzel a borús, esős idővel...valaki esetleg? Napocska szerelő Mi ez a zaj? Figyelj…

A különleges édességek beszélnek hozzám, a színek, illatok, zamatok összhangja ez. Tegnap ettem egy szelet kávés datolyás sütit, és elvarázsolt! Ajánlom azoknak, akik kedvelik a tömény, ragacsosan édes ízeket. Sütiversem még úgy sincs... Gasztrovers-Kávés datolyás…

Van egy zarándokút Spanyolországban, az El Camino, amit ha valaki végigjár, megtalálhatja a lelki békéjét, szembetalálkozhat önmagával. Nem tudom, de lehet benne valami...Ősszel könyvtárunk vendége volt Sándor Anikó, aki megjárta az El Caminot, és könyvet is írt róla. Én meg…

De hát miért nem eszik perecet? Óvodásom kérdezte ezt a minap, éppen egy állatokról szóló ismeretterjesztő kisfilmet néztünk, amikor is legnagyobb megrökönyödésére a krokodil bekapott egy halat...Miért ette meg a halat?-kérdezte a kicsi. -Azért, mert éhes. Neki is kell enni…

A fénykép egy kimerevített pillanat. Egyszeri, és megismételhetetlen. Mostanában már tudatosan figyelem a képeket, és meghallgatom, mit mesélnek. Néha le is írom... Egy életkép ritmusa Száll, száll a cigarettafüst,karikái köztelsuttogott szavak hajlonganak. Dob, dob, dobban…

Szeretem a macskákat, és szeretem Stephen King történeteit is. Miután elolvastam A pokol macskája című novelláját, fenntartásaim lettek...Egy furcsa kinézetű, bosszúszomjas, gyilkos macskáról szól a történet, és bár nem okozott rémálmokat, azért inkább világosban való…

Még épp, hogy csak elmúltak az ünnepek, a levegőben még érezni a mézeskalács illatát, a szőnyeg alatt megbújhat egy-két konfetti... Új év, új tervek, egy tiszta lap, amit elkezdtünk teleírni saját történeteinkkel. A következő haiku versemhez az illusztrációt kedves…