a hegyezőn túl

Nálunk a könyv érték, a könyvnek helye van, de mégis megtalálható egy-egy majdnem minden helyiségben. Ma épp Kovács Barbara Figyelj csak! című kötetével kerültem összetűzésbe, ugyanis "mindketten" ugyanazt a fotelt néztük ki magunknak. Ha már így egymásba botlottunk, "összebújtunk" kicsit, nagy élmény volt.

Kovács Barbara verseit gyakran szavalják óvodások anyák napján, a nagyobbak szavalóversenyeken, mert mulatságosak, és őket, a gyerekeket szólítja meg. Nagyon nagy kedvenc tőle a Csacsi című vers, itt megnézhetitek, bár ez nem ebben a könyvben van.

 A Figyelj csak! - ban olyan hétköznapi dolgokról találhatunk verseket, meséket, amik a gyerekeket foglalkoztatják, mint például a barátok, az évszakok, kistestvérek, vagy éppen hős apukák, mindez bámulatos egyszerűséggel, közvetlenséggel tálalva a kis olvasó, vagy inkább hallgató felé. 

Nekem ez a kedvencem belőle, már csak Pókember miatt is...tudjátok, ő velünk lakik...

Apa, a hős

Apukám, hogy miért szeretlek téged,
Elmesélem azt most tenéked.
Olyan vagy te, mint egy hős,
Aki minden bajt legyőz.

Ha mosogatsz, olyan zaj van,
Mintha Rambó lennél harcban.
Úgy bírkózol hősként a porszívó csövével,
Mint, ahogyan Dzseki Csen küzd az ellenféllel.

Szupermenként száguldozol a városon át,
Míg bejárod a közérteket, iskolát, óvódát.
Míg minket reggel széjjelhordasz, majd délután begyűjtesz,
Szélsebesen repülgetsz, Betmennél is többet.
A Pókember hozzád képest ügyetlen kezdő,
És ha kell, az erőd, mint Herkulesé: megnő.
A sok hősnél hősebb vagy, egyben, mind az összes,
A hősök versenyében te lennél a győztes.

Elmondom, mert jól tudom, ez a legjobb alkalom:
Büszke vagyok rád nagyon!
Nincs nagyobb hős nálad senki,
Ezért tudlak így szeretni!